Az intenzív osztályokon töltött idő harmadával, a szövődmények pedig 30-40 százalékkal csökkenhetnének, ha készülne felmérés a kórházba kerülők tápláltsági állapotáról. Ma ugyanis ez a betegek döntő többségénél kóros, erről azonban sem ők, sem az egészségügyi szakemberek nem tudnak, és az alultápláltságra a kórházban sem figyel senki.
A kórházba kerülő betegek döntő többsége alultáplált. Mintegy 64 százalékuk tápláltsági állapota nem felel meg a kívánatosnak, ez pedig jelentősen nehezíti a gyógyulást, növeli a szövődmények kockázatát, illetve meghosszabbítja a kórházban töltött időt. Erre egy idén nyáron, 50 egészségügyi intézményben végzett felmérés derített fényt, s a szakemberek szerint érthetetlen, miért nem tudnak, tudtak általában minderről a kórházakban.
– Nem csupán az onkológiai betegek esetében kell a testtömegveszteségtől, az alultápláltságtól tartani. Ugyan az ő esetükben okozza a legnagyobb problémát, hiszen ebben a kategóriában a betegek 60 százaléka tartozik a nagy kockázatú csoportba, de például idegrendszeri, keringési, légzési betegségek, vagy sebészeti beavatkozások esetén is nagy a veszélye, hogy a betegség komoly alultápláltsággal jár – mondja a felmérést készítő Magyar Mesterséges Táplálási Társaság elnöke, dr. Tomsits Erika. Míg a 30 év alattiak esetében 57 százalék tartozik a legveszélyeztetettebb csoportba, a 31-40 éveseknél 50, a 71-80 közötti betegeknél pedig ugyanez az arány 59 százalék.
A súlyos állapotú, intenzív ellátásra szorulók esetében még az intenzív ellátás idején 7-13 százalékkal magasabb a halálesetek száma, ha a betegek alultápláltak. Ezen a helyzeten a kórházi étkeztetési reform sem segített. Nemcsak a betegek tápláltságának megfelelő étrend hiányzik, de sok esetben arra sem figyel senki, hogy a páciens hozzányúlt-e egyáltalán a kitett menühöz.
A helyzet azért lesújtó, mert mindez egy rövid, gyors vizsgálattal kiszűrhető lenne. – Az egyszerű testtömeg- és testmagasságmérésből és néhány kérdésből álló feladat elvégzésére az egészségügyi intézményeket, elsősorban az ápolókat, megérné érdekeltté tenni – mondja dr. Tomsits Erika. Az alultápláltság hazánkban évente legalább 135 milliárd forint többletkiadást okoz, egyebek mellett a hosszabb kórházi tartózkodások, szövődmények és a lassabb gyógyulási folyamatok miatt. Ebből mintegy 85 milliárd egyszerűen megtakarítható lenne, ha a betegek kötelező tápláltsági állapotszűrésben részesülnének, és a betegek betegségüknek és tápláltsági állapotuknak megfelelő terápiát kapnának.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
