Ismerik a viccet, amikor az ember elmegy az orvoshoz? „Van egy rossz hírem és egy jó, melyikkel kezdjem?” – kérdezi a doktor. Európában a gazdasági válság utáni időszak egyik legjobban fejlődő ágazata az egészségügy. A fogyasztók egyre többet kapnak a pénzükért (igaz, legtöbbször egyre több pénzért). Az úgynevezett Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) folyamatosan nő. És mi a rossz hír? Hogy nem Magyarországon.
Az EHCI-t 2006 óta készíti el egy svéd kutatócsoport, a Health Consumer Powerhouse. A kutatók összesen 48 különböző tényezőt vizsgálnak, amelyek alapján hat kategóriában pontozzák az adott ország egészségügyi rendszerét.
Ezek a következők: a betegjogok érvényesülése, hogy mennyire elérhető a rendszer a betegeknek, mennyit kell várniuk egy beavatkozásra (milyen hosszúak a várólisták), milyen eredményes a rendszer maga, milyen színvonalú a megelőzés, milyen a gyógyszerellátottság, és hogy milyen skálán mozognak a szolgáltatások, mennyire egyenlő a rendszer? Az így elérhető maximális pontszám 1000. Ebből tavaly a legjobbnak ítélt holland egészségügyi rendszer 927-et kapott. Magyarország 575 ponttal a 30. helyen áll, ami azt jelenti, idén először fordult elő, hogy csak öt európai ország egészségügyi rendszere teljesítette rosszabbul, mint a magyar.
Miért éppen Hollandia?
Hollandia egyébként az egyetlen, amely 2006 óta mindig a top háromban van. Miben jók a hollandok? Náluk a legszélesebb az egészségbiztosítási választék. A biztosítók egymással versengenek a betegek kegyeiért, miközben a kórházak önállóan gazdálkodó szervezetek. Ráadásul Hollandiában a döntéshozók folyamatosan kérik ki a betegek véleményét a rendszerről.
Második helyen a költséges, de nagyon hatékony és megbízható svájci rendszer végzett (904 pont). A tavalyi pontszámukkal 2014-ben simán nyerhettek is volna.
Idén – ahogy tavaly és két éve is – Norvégia a harmadik. Az igen fejlett és igen drága norvég rendszer paraszthajszállal verné ugyan a hollandot és a svájcit, de a megmagyarázhatatlanul bonyolult várólistarendszere miatt meg kell elégedni a bronzzal. A legjobban hozzáférhető a belga egészségügy, vagyis ott a legrövidebbek a várólisták. A legnagyobb lépést a macedónok tették meg: a balkáni ország egészségügyi rendszere a 27. helyről egy év alatt küzdötte fel magát a 16.-ra, köszönhetően az egyre rövidülő várólistáknak és a nemrég bevezetett valós idejű internetes foglalási rendszernek.
A legfrissebb adatok szerint már 11 nyugat-európai ország van 800 pont felett, ez a szám két évvel ezelőtt csupán 8 volt. A kelet-közép-európai régióban Csehország (780 pont) a legjobb, amely alig teljesít rosszabbul, mint a svédek. Magyarországot Szlovákia, Észtország, Szlovénia, Litvánia, és (idén először) Lettország is megelőzi. A lista 11 éves történetében 2008-ban kaptuk a legtöbb pontot (650-et), de 2014 óta folyamatosan romlik az indexünk.
A jelentés szerint a magyar egészségügynek radikális reformokra lenne szüksége.
Inkább a menekültek és az abortusz
„Magyarország nagy csalódás” – mondta el a jelentés szerzője, Arne Björnberg a Vasárnapi Híreknek adott telefoninterjújában. A professzor szerint az évtizedek óta alkalmazott, a britekéhez hasonló magyar egészségügyi rendszer többre lett volna hivatott. Hazánk az egy évvel korábbihoz képest három helyet visszacsúszott az ECHI listáján, és valóban rossz helyen szerepel rajta, ám azt Björnberg is hangsúlyozza: a trendek javulnak, és minden országban javul az egészségügy helyzete. Igaz, Magyarországon lassabb mértékben, mint másutt.
Ennek ellenére a dokumentum lesújtó véleményt fogalmaz meg Magyarországról és a vele egy kalap alá vett Lengyelországról. Björnberg ezt úgy magyarázza: a két ország egészségügyének működésén egy tipikus menedzsmenthiba látszik. Az, amikor a vezetés a cég működtetése helyett valami mással, például felvásárlásokkal foglalkozik, ez pedig óhatatlanul meglátszik a termék vagy a szolgáltatás minőségén is. Márpedig a lengyel és a magyar kormány Björnberg szerint épp nem azzal törődik, hogy az országot vezesse és ez az egészségügy működésére is kihat. Varsó például az abortuszt próbálta betiltani, a magyar pedig arra „fordítja idejét, hogy a határokon kívül tartson évi 1200 menekültet”.
Magyarországon az egészségügy gondjaiért gyakran a pénzhiányt tesszük felelőssé, ám az ECHI jelentése többször is hangsúlyozza, hogy az európai országok egészségügyi szolgáltatásai annak ellenére javulnak, hogy nem mindenütt tesznek bele több pénzt – különösen az elmúlt évtized pénzügyi válsága miatt. A szolgáltatások minősége tehát elsősorban nem a pénzen múlik, hanem a szervezeti kultúrán és hozzáálláson.
„Ha egy multinacionális nagyvállalat vezetőjének elmesélnénk, hogyan működik egy tipikus európai kórház, olyan rosszul lenne, hogy azonnal be is kellene vinni oda” – fogalmazott Bjrönberg. Ennek egyik legjobb példája a hosszú várólista, amely semmiféle összefüggést nem mutat egy adott ország anyagi helyzetével. Ezt az is bizonyítja, hogy Svédországban, Nagy-Britanniában, Írországban és Lengyelországban a leghosszabbak a várólisták. Utóbbit egy az egészségügyet sújtó „mentális kórnak” nevezi a jelentésben és élőszóban egyaránt szokatlan nyíltsággal fogalmazó professzor.
Már nem a Balkán a Balkán
Macedóniában például azóta nincsenek várólisták, mióta az egészségügyi miniszter kijelentette: hat hónapon belül elektronikus időpontfoglaló rendszert akar látni, amelyben a háziorvos az előtte ülő betegének az ország bármely specialistájához azonnal tud időpontot kérni. „Azóta a szerbek is félretették a büszkeségüket, megvették a rendszert a macedónoktól, és máris jelentős eredményeket értek el” – mondta Björnberg, aki hangsúlyozta, hogy már több mint húsz éve lehetséges lett volna egy ilyen rendszert kiépíteni. „Technikailag ez sem bonyolultabb, mint interneten nyaralást foglalni.” Azt a professzor hangsúlyozza: a terápiák eredményességén viszont igenis meglátszik a pénz, hiszen a gazdag országokban például már hamarabb, enyhébb tünetekkel felvesznek valakit a kórházba.
Az EHCI azon kevés szervezet egyike, amely vizsgálja az egészségügyben jelen lévő korrupció és a szegénység összefüggését. Itt egyértelmű a kapcsolat: minél szegényebb az ország, annál több „hálapénzt” kell a rendszerbe fizetni az ellátásért.
A legkorruptabb az olasz, a görög és az ír egészségügy. Utóbbi Björnberg szerint meglepő, mert sokkal több az illegális fizetség a rendszerben, mint azt az ország helyzete indokolná.
A Health Consumer Powerhouse szerint az európaiak az ellátórendszerek közül általában az egészségügyben bíznak meg a leginkább. Ennek fő oka az, hogy a kormányok felismerték: ez az a szegmens, amelynek fejlesztése hosszú távon mindenképpen megtérül. Európában folyamatosan nő az élettartam, csökken a gyermekhalandóság, és javulnak a túlélési ráták az olyan betegségek esetében is, mint a rák, a stroke és az infarktus. Ez még az olyan országokra is érvényes, ahol jellemző a túlsúly, a rossz táplálkozás. 
Nyugattól Keletig
A térképen jól látható, hogy Európa egészségügyi szempontból is mennyire megosztott. A kékkel jelölt országok összpontszáma nagyobb, mint 800, a bordóké – ide tartoznak a balkáni országok és Magyarország is – kevesebb, mint 650.
IZLAND olyan kicsi, hogy nem képes szakképző rendszert működtetni frissen végzett orvosai számára. Ezért az orvosok a diploma megszerzése után átlagosan 8-10 évig külföldön dolgoznak, majd hazatérve kamatoztatják nem csak tudásukat, de kapcsolatrendszerüket is. Megtörténik, hogy egy különleges betegség esetén felhívják a régi orvos ismerőst például Londonban, aki azonnal rávágja a választ: tedd fel a beteget egy repülőre, megnézem!
MACEDÓNIA annak köszönhetően tudta megszüntetni a várólistákat, hogy kicsi a területe. Amikor egy háziorvos szakorvoshoz akar küldeni egy beteget, megnyitja az internetes időpontfoglaló rendszert, és az adott országban minden szakorvos elérhetőségét látja. Valaki biztosan szabad, így ha a beteg hajlandó egy-két órát utazni, akár másnapra is kaphat időpontot.
GÖRÖGORSZÁG lakosságához viszonyítva borzasztóan sokat költ gyógyszerekre, ami megterheli a gazdasági válság miatt egyébként is súlyos válságot átélő egészségügyi rendszert. A görögök sokat spórolhatnának a gyógyszereken, de valamiért nem hajlandóak azok generikus változatát használni, kizárólag az eredeti fejlesztésű márkát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
