Miért is maradnának a diákjaink? Máshol tuti a jövő - A Brexit mindent átalakíthat

Évről évre egyre nő azoknak a magyar végzős diákoknak a száma, akik külföldi egyetemen szeretnének továbbtanulni.

A fővárosi és nagyvárosi elit gimnáziumokban előfordul, hogy az osztályok harmada vagy akár fele is valamelyik nyugat-európai vagy USA-beli egyetemre készül. A felvettek számáról viszont jóval kevesebb információ áll rendelkezésre, a magyar állam nem vezet statisztikát a más országok felsőoktatásában tanulókról, és a középiskoláknak is csak egy része követi nyomon korábbi diákjai sorsát. Van olyan gimnázium, ahol egyetemre lebontva meg lehet nézni, hogy hova sikerült bekerülniük a volt diákjaiknak, de a legtöbb helyen nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Vagyis jobbára csak becslések állnak rendelkezésre arról, hogy hány fiatal kezdi felnőtt életét az ország határain kívül.

Az Engame Akadémia, amely a külföldi felvételire való felkészítésben nyújt segítséget a diákoknak, idén is összesítette a rendelkezésre álló adatokat. „A legbiztosabb információk az Egyesült Királyságból és az USA-ból vannak, ezek az országok ugyanis központi adatbázisokban pontosan vezetik, hogy hány magyar tanul náluk. A többi országból viszont sokkal nehezebb információkat szerezni, bár nem lehetetlen” – mondja Lévai Balázs, az akadémia vezetője. Az Egyesült Államokban idén 7 százalékkal nőtt a magyar egyetemisták száma, az Egyesült Királyságba pedig 11 százalékkal több tanulót vettek fel alapképzésre, mint egy évvel korábban. Ezek mellett szintén népszerű célországnak számít Németország és Ausztria, mivel mindkét helyen ingyenes az oktatás, ráadásul előbbi a közelsége miatt is igen vonzó a magyar fiatalok számára. Még akkor is, ha az oktatás színvonala a szomszédos országban elmarad az angolszász és a német felsőoktatási intézményekhez képest. Ráadásul az osztrák egyetemeken kemény felvételi sincsen, legtöbb esetben csak be kell iratkozni. „Cserébe” az első év során néhány kemény vizsga segítségével nagyon megrostálják a hallgatókat, egy jelentős részüket egyszerűen kiszórják az egyetemről.


A Brexit a németeket hozza előnybe

Nem véletlen, hogy az egyik legvonzóbb célország az Egyesült Királyság, itt ugyanis az oktatás színvonala is nagyon magas, a jó gimnáziumokba járó magyar diákok többségének pedig a nyelvvel sem akad problémája. Viszont mióta az angolok úgy döntöttek egy népszavazáson, hogy kiléptetnék az országot az Európai Unióból, a felsőoktatás helyzete is bizonytalan.

Az angol kormány ígérete szerint 2017 őszén még biztosan a korábbi feltételek mellett iratkozhatnak be az uniós államokból származó diákok, így most nőtt is a más országokból felvételizők száma; aki teheti, még kihasználja az utolsó korlátozások nélküli éveket. „Amíg az Egyesült Királyság ténylegesen ki nem lép az EU-ból, várhatóan a korábbi feltételek mellett tanulhatnak még az uniós diákok. Vagyis ugyanan?nyi tandíjat kell fizetniük, mint az angol diákoknak, és a diákhitelt is hasonlóan kedvező feltételek mellett vehetik fel. De egyre több cikk szól arról, hogy az angol felsőoktatás lehet a Brexit legnagyobb vesztese.

Egyrészt a világ legjobb egyetemeinek egy jelentős része ott található, és most egész Európából a legjobb diákok, oktatók és kutatók közül szemezgethetnek.

Ha szigorodnak a szabályok, jelentősen csökkennek a lehetőségeik. Emellett a kutatási támogatások nagy része is uniós forrásból származik” – mondja Lévai Balázs. Így most mindenki abban bízik, hogy ha lesz is Brexit, a felsőoktatás lobbiereje elég lesz ahhoz, hogy a felsőoktatásban minél kevesebb változás legyen.

Ugyanakkor már látható, hogy Magyarországon is egyre többen érdeklődnek Ausztria és Németország iránt, azok a szülők, akik biztosak benne, hogy 2-3 vagy akár 4 év múlva külföldön szeretnék tovább taníttatni a gyereküket, már jobban megfontolják, hogy az angol vagy a német nyelvet, felvételit helyezzék előtérbe. Angliában például egyáltalán nem nézik a gimnáziumi jegyeket, csak az érettségit, Németországban viszont az iskolai teljesítményre is kíváncsiak, vagyis már évekkel korábban „észnél kell lenni”. A német egyetemek pedig idővel megerősödhetnek, már most látszik, hogy kezdenek lazítani a korábbi poroszos irányon, és az angolszász oktatási hagyományokhoz közelítenek. Emellett Hollandia és a skandináv országok iránt is egyre több magyar diák érdeklődik, de ezekben az országokban egyelőre csekély számú angol nyelvű alapképzés van, a következő években a Brexit miatti átrendeződés hatására ez is sokat változhat.


Miért maradnának?

A magyar diákok elsősorban a nemzetközi tapasztalat által kínált előnyök, biztosabb megélhetés miatt vágynak külföldre, de sokat számít az oktatás gyakorlat-központúsága és a jobb technikai felszereltség is.

Mindezzel párhuzamosan a hazai felsőoktatásban sok a bizonytalanság. A legnagyobb sokkot talán 2011–2012 fordulója jelentette, amikor drasztikusan csökkentették az állami ösztöndíjas helyeket olyan népszerű területeken, mint a jog vagy a gazdasági képzések. Bár a feltételek azóta némileg puhultak, a most középiskolába járó diákoknak meghatározó élménye a felülről, átgondolás és egyeztetés nélkül meghozott oktatáspolitikai döntések sora. Így nem csoda, ha évről évre egyre többen tanulnának tovább máshol. Szintén fontos tényező, hogy beindult egyfajta „elszívó hatás”, amit a már kint élők jelentenek, a sok egyetemi városban már magyar közösség várja a kiköltözőket. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy így a fiatal generációk legjobbjai mennek el az országból, és kétséges, hogy visszatérnek-e valaha.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!