Orbán Viktor szerint 2012 az elrugaszkodás éve. Az adatok szerint 2012-ben 30-40 százalékkal nőtt a gyermekszegénység, 3 millió ember nélkülözik, tömegessé vált a fiatal értelmiségiek és szakmunkások elvándorlása, valamint drámaian csökken a szegények várható élettartama. A kormány ez ellen úgy lépett fel, hogy büntette a szegénységet és a rokkantságot.
Bár az átlag teljes munkaidős, nettó havi kereset idén októberig bezárólag 141 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 800, a szellemi foglalkozásúaké 181 700) forint volt (azaz bruttó 219 100), a minimálbér pedig 93 ezer forintra nőtt idén, a társadalmi szakadék tovább mélyült. A magyar gazdaságban 30 százalék lehet a feketejövedelem – legalábbis ez derült ki a végtörlesztés adatai alapján. Ráadásul egyre többen hiába dolgoznak napi 8-10 órát, bejelentett munkahelyen, nem tudnak kijönni a fizetésükből. A kereseti különbségek igen nagyok nők és férfiak között: a KSH országjelentésében a vizsgált 25 OECD-ország közül csupán kettőben kisebb a 25–64 éves nők kereseti lemaradása a férfiakhoz képest, mint nálunk. Magyarországon 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, de a KSH szerint egyik nem fizetése sem túl magas hazánkban.
Idén tovább nőtt a legrosszabb körülmények között élők helyzete: a KSH szerint folyamatosan és rohamosan nő az elszegényedés, a gyermekszegénység kiugróan, egy év alatt 30-40 százalékkal emelkedett. Romlott a szegények helyzete, de mind több a „leszakadó”, a relatív szegények száma is, vagyis akik bizonyos tekintetben nélkülözni kényszerülnek: mára már eléri a 3 milliót, ez 100 ezerrel többet jelent, mint az azt megelőző évben. A lakosság háromnegyedének egy váratlan kiadás megoldhatatlan anyagi terhet jelentene, de az ország kétharmadának elképzelhetetlen luxus lenne akár egy egyhetes nyaralás is. Hazánkban két és félszer annyian, minden negyedik ember mondja azt: komoly nehézséget okoz neki a megélhetés, ott, ahol gyerek is van, már minden harmadik.
Miközben folyamatosan nő a várható élettartam, az alacsony iskolai végzettségű, rossz szociális körülmények között élőké csökken. Magyarországon a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek várható élettartama közötti különbség 16 év – 20 éve még csak 9 volt. Egy idén készült tanulmány szerint drámai fordulat figyelhető meg: nem sorsszerű a magyar népesség kiugróan rossz egészségi állapota és várható rövid élettartama, hanem egyenes következménye annak az egyre mélyülő szakadéknak, ami a társadalom alján, a mélyszegénységben élőket választja el a többség társadalmától.
A szegénység legláthatóbb tagjait, a hajléktalanokat először az aluljárókból próbálták elűzni, majd a koldulást és az utca életvitelszerű használatát is jogszabályellenessé tették. A „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése” tényállást az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette, de kormányzati tervek szerint a kérdésről nemzeti konzultáció indul, és a tilalom bekerülhet az Alaptörvénybe. Az Ab emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, amelyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat. Indoklásuk szerint ugyanis összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. „A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie” – írták a bírák.
A visszaélésekre hivatkozó kormányzati szigor miatti felülvizsgálatok nyomán a mintegy 300 ezer rokkant 12 százalékának szüntették meg a járandóságát, 60 százalékukról kiderült, hogy nem várható javulás az állapotukban, tehát továbbra is a korábbi ellátást kapják, és 28 százalék került a rehabilitálhatók kategóriájába. Az utóbbiak pénze drasztikusan csökkent: a korábbi átlagosan 75 ezer forint helyett 30 ezret kapnak havonta. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy ezzel is ösztönözzék őket az elhelyezkedésre – miközben egészségesek sem kapnak munkát.
Eközben az utóbbi két évben másfélszeresére nőtt a kivándorlást tervezők aránya. Idén Németországban 12, Ausztriában pedig 30 százalékkal többen vállaltak munkát, mint 2011-ben(!). Angliába ebben az évben mintegy 10 ezren költöztek ki, de a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése szerint nagy az érdeklődés Svájc, Franciaország, Svédország és az Egyesült Államok iránt is. Ráadásul nem csak a kétkezi munkát keresők távoznak (vendéglátósok, építőipari szakmunkások, szerelők), sőt: nagy részük magasan képzett, nyelveket beszélő, fiatal diplomás. Rengeteg egészségügyi dolgozó, pénzügyi szakember, informatikus, mérnök. Szakértők arra figyelmeztetnek: a szakmunkások csak egy-két évre mennek külföldre, azonban a fiatal diplomások többsége sosem tér haza.
A különbségek óriásiak az országon belül is: Telki, Csopak és Üröm a leggazdagabb település. Szabolcs megye a legszegényebb régió, ezen belül Tiszabő a legszegényebb falu, itt a vásárlóerő az országos átlagnak csak 38 százaléka – derült ki a GfK felméréséből.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!