Milliárdokat bukhatunk a várólistákon

A legtöbben, mintegy 28 ezren szürkehályogműtétre szorulnak, a leghosszabb várakozási idő pedig a protézisbeültetéseknél tapasztalható, a térdprotézisnél például 555 nap. A legrosszabb helyzetben a gerincstabilizáló és a térdprotézisműtétre várakozók vannak: több mint másfélszer anynyian szorulnának ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek. Naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba. Ugyanakkor egészen mást mondanak az egészségbiztosító nyilvános központi várólistái és mást a szakma számai: például gerincműtétre az egyik szerint 4 évet, a másik szerint 280 napot kell várni. Van olyan kórház, ahol 465 nap a kért „türelem”, miközben a listán egyetlen beteg szerepel.

Harminc betegnél nézték meg a költségeket és kiderült: éves szinten többet költött a biztosító az alternatív kezelésekre, kiegészítő terápiákra, mint amennyibe a beavatkozás került volna – mondja az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatója. Dr. Varga Péter Pál szerint „embertelen, etikátlan galádság, méltatlan a várólista. Elfogadhatatlan, hogy beteg embereknek fájdalmakkal kínlódva éveket kelljen várniuk, ez a világon példátlan, maximálisan fél év lenne tolerálható” – mondja a gerincközpont vezetője.

Varga Péter Pál szerint a gerincgyógyászati központban most 5 műtőből 3 működik, 4 orvost folyamatosan küldenek külföldi képzésekre, műtétekre, de ezen tudnának változtatni. „A gerincstabilizációs területen egy nagyobb, pár száz milliós ráfordítással azonnal le lehetne tornászni a sort, a doktoraimat visszahívnám, ekként éves szinten a jelenlegi 2500 műtét helyett 6000-6500 beavatkozást tudnánk elvégezni, így egy év alatt egyenesbe jöhetnénk, onnantól pedig az évi 4000-4500 műtéttel tartható lenne, hogy tűréshatáron belül maradjon a várakozás” – magyarázza a vezető, aki szerint a kérdés rendezése azért is égető, mert hamarosan bárkinek lehetősége lesz bárhol elvégeztetni a beavatkozást a magyar pénztár kontójára. „Ha a helyzet nem rendeződik, az európai migrációs törvény életbe lépésével semmi akadálya nem lesz, hogy valaki nyisson egy magánkórházat, mondjuk, Dunaszerdahelyen és ott fogadja az itthon az indokolhatónál tovább várakozó betegeket. Megkötések, volumenkorlátok nélkül, majd annyi pácienst lát el, amennyit csak bír, a magyar biztosító számlájára” – teszi hozzá a vezető.

Az OEP főosztályvezetőjének is ismerős a probléma. Olyan javaslatokat készítenek épp elő, amelyek hatékonyabb pénzelosztással segíthetnek, hogy lehetőségek szerint minimálisra csökkenjen a várakozás. „Nyilvánvaló, hogy egyrészt például egy gerinc- vagy mozgásszervi beteg, idült fájdalommal egy sor átmeneti kezelést igényel, dolgozni nem tud, ráadásul idővel állapotromlás is várható, tehát a várakozás nemcsak emberileg, de pénzügyileg sem optimális. Meg kell határozni szakmailag melyik területen, mennyi az a várakozás, ami »jól viselhető« és eszerint elosztani a forrásokat” – ad igazat a professzornak dr. Kiss Zsolt, aki szerint viszont a júliustól működő központi rendszer már jelentősen megtisztította a helyzetet, kiszűri az anomáliákat, visszaveszi a helyenként szándékosan generált, vagy más miatt túl hosszúra tervezett időt. „Ahhoz, hogy valamennyi várólistán lévő beteget azonnal ellássanak, legalább 10-20 milliárd forint kellene. Ez elképzelhetetlen. Ugyanakkor a készülő javaslatok hatására sokkal célzottabbá válik a források elosztása, ezzel pedig jelentősen rövidülhetnek a teljesen indokolatlan sorok” – mondja a főosztályvezető.

A napokban pert vesztett a Semmelweis Egyetem ellen egy fiatal férfi. Azt szerette volna érni, hogy megtévesztés miatt érvénytelenítsék azt a szerződést, amely alapján magának fizette ki az operációját. Azt mondták neki, beláthatatlanul hoszszú ideig kell várakoznia, később viszont kiderült, csak egy hónapig kellett volna tűrnie. A bíróság úgy látta: pontos tájékoztatást kapott arról, hogy hamarosan megműtenék. De ez szerinte nem igaz. „Nem tudtam pontosan, hogy a klinikának vagy a műtétet végző csoportnak fogyott-e el a kerete. Azt mondták, mivel sokan vagyunk előjegyezve, valószínű, hogy mire sorra kerülnék, addigra megint elfogy a keret, és akár újabb fél évet is kell várnom. Ráadásul az összes előzetes vizsgálatot újból el kellett volna végeztetnem. Sőt, a leadott vérem sem lett volna már jó, és időm, lehetőségem sem lenne újra adni az eredeti szeptemberi időpontig” – nyilatkozta Makalof Zoltán a Kemma.hu-n. A férfi most fellebbez, de ha nem adnak neki igazat, nemhogy a 755 ezer forintot nem kapja vissza, de még a perköltséget is ki kell fizetnie. Hasonló esetekkel találkoztak már az egészségbiztosítási pénztárnál, volt, hogy a betegnek volt igaza. Ami viszont a várólista szempontjából fontos: ha a beteg úgy dönt, hogy ő fizeti, utólag nem kérheti, hogy a biztosító állja a számláját.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!