A humor a 60-as években nyert – a szó szoros értelmében – polgárjogot a politikában. Az első viccpártok polgárjogi mozgalmak leágazásaként születtek meg, kifejezve a mindenkori politikai elittel szembeni ellenérzéseket.
Politikai orientáció szempontjából főleg újbaloldali és zöldpártok voltak, de akadt köztük bevándorlásellenes szélsőjobboldali mozgalom is. Ami összekötötte és a mai napig összeköti őket, az a szarkazmus, az irónia és a groteszk mint kifejezési eszköz: rendszerint a nagy pártok gazdasági, szociális ígéreteit, a választók számára felkínált népszerű programelemeket figurázzák ki.
A legeslegelső viccpárt, a Jacques Ferron által alapított kanadai Rinocérosz Párt volt (1963). Ígéretei között szerepelt a gravitáció törvényének hatályon kívül helyezése, a felsőoktatás biztosítása magasabb iskolák építésével, valamint a természeti környezet eltörlése, mert túl nehéz tisztán tartani és sok helyet foglal.
A Dániában, 1979-ben létrejött Becsületes Munkakerülők Uniója az impotenciához való jogot ígért, valamint kötelező hátszelet a bicikliutakon és a több reneszánsz bútort az IKEA-ban. Alapítója, Jacob Haugaard 1994-ben be is jutott a parlamentbe. Paradox módon kampányígéreteiből sikerült betartania néhányat: tevékenységének köszönhetően került Nutella a katonák ellátmányába, egy nyilvános WC az Aarhaus parkba, valamint több kenyérdarabot kaptak a parkokban élő kacsák is.
A sikeres viccpártok közül az egyik legismertebb az izlandi A Legjobb Párt. Az Izlandot megrázó 2008-as világgazdasági válság után kezdte meg tevékenységét, és két évvel később a reykjavíki önkormányzati választásokon a szavazatok 34,7%-át szerezték meg, Jón Gnarrt, a taxisból lett humoristát pedig a város polgármesterévé választották.
Minden különös ígérete ellenére (ingyen törölközők biztosítását az uszodákban, jegesmedve telepítését a városi állatkertbe), az izlandiak nem csalódtak A Legjobb Pártban, Gnarr négy éven át volt a főváros polgármestere. Ugyancsak a válság hívta életre Európa talán legsikeresebb viccpártját.
Az olasz komikus, Beppe Grillo és egy Gianroberto Casaleggio nevű vállalkozó 2009-ben alapította az Ötcsillagos Mozgalmat (M5S), amely először egy interneten szerveződő állampolgári hálózat volt. A céljuk a korrupt Silvio Berlusconi eltávolítása volt. Első sikereiket a 2012-es helyhatósági választásokon érték el (4 polgármesteri hely).
2013-ban bejutottak a parlamentbe (harmadikként, a szavazatok 25,5%-val). Egy évvel később bejutottak az Európai Parlamentbe, tavaly pedig Virginia Raggi személyében ők adják Róma főpolgármesterét.
A viccpártokhoz nagyon hasonlóan szerveződnek, de komolyabb célokért küzdenek az úgynevezett kalózpártok. Programjukban a polgári jogok megerősítését, a direkt részvételt, a szerzői jogok megreformálását, a fájlcsere legalizálását, a szabad tudásáramlást, az információszabadságot, a magánszféra megvédését, az állam és közélet nagyobb átláthatóságát, demokratikus oktatást és világszerte hasonló ügyeket képviselnek. Az első a Svéd Kalózpárt volt, amely a 2009-es európai parlamenti választásokon 7,1%-ot ért el, ezzel képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. A svédek sikere után a világ számos pontján megalakultak a Kalózpártok.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
