Például a BAMA baranyai hírportál is azt írja az ott már éppen induló pálinkaszezon elején, hogy „befűtöttek a cefre alá”. Merthogy az adómentesség mértéke nem változott, ám a fa fűtőanyag drágult, s ezzel a bérfőzetés is: a tavaly literenként 500-530 forint idén 580-600 lett.

Nemrég a Pálinka jövőképe című tanácskozáson V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár jelentette be: a pálinkafőzdékre is kiterjesztik a mikrovállalkozások támogatását ott, ahol legfeljebb ötezren élnek. Nyilván okkal, ha a tavalyi adatok szerint az 50 fokosra számított pálinkából 1,26 millió liter készült a kereskedelmi főzdékben, 9 millió a bérfőzdékben, de még a száz litert sem érte el a frissen szabaddá tett magánfőzők által bejelentett mennyiség. (Ami nyilván csak a saját fogyasztásra engedélyezett és adómentes 50 liter feletti mennyiséget reprezentálta – a szerk.) Szóval elkél a mikrovállalkozási támogatás, elvégre mégiscsak hungarikum főne a rézüstökben.

Egy újabb hír viszont arról szólt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén március-április-májusi bő 5 ezer speciális ellenőrzése során – ami az adózatlan szeszpárlatokat volt hivatott felderíteni a piacokon és a vendéglátóhelyeken – 584 esetben (11 százalék) találtak jogsértést és akkor le is foglaltak 3 ezer 730 liter igazolatlan eredetű, illegális párlatot. Úgy találták: indokolt a célzott ellenőrzés folytatása.

A fene se érti! Ha egyszer bárki szabadon és adómentesen főzhet, vagy főzethet le 50 liter gyümölcspálinkát, akkor kinek és miért éri meg még mindig suttyomban, házilag tákolt cájgon, tudj’ isten miféle cefréből illegálisan pálinkát főzni?
Meg is kérdeztük a NAV szóvivői irodáján. Ott érdeklődésünkre tudatták: pálinkaszabadság ide vagy oda, a párlatokkal kapcsolatos illegális magatartásnak több formája is van:

1. Ha egy természetes személy 100 literesnél nagyobb lepárlókészüléket birtokol és azzal állít elő töményet.

2. Ha valaki nem a saját gazdasága helyén a falusi vendéglátás vagy szálláshely szolgáltatás keretében, nem a teljes adótartalom megfizetése mellett, nem zárjeggyel ellátott és 2 liternél nagyobb butéliában értékesíti a magán- vagy bérfőzésben előállított itókát.

3. Ha valaki nem jelenti be az adómentes 50 literen felül főzött pálinkát, és nem fizet utána adót.

4. Ha egy háztartás évente összesen 200 liternél több szeszpárlatot állít elő.

S hogy az ilyesmi kinek, miért éri meg? Nos, bár csak annyit mondtak, hogy azoknak, akik mohók, de tudható: ugyanazért, amiért a pálinkaszabadság előtti zord időkben. Az olcsón főzött és adómentesen – azaz viszonylag drágán – eladott pálinka nem elhanyagolható hasznáért.

Bár már „szabad a vásár”, a pénzügyőrök most is rekordfogásokkal büszkélkedhetnek: egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magánház garázsában például tavasszal 2 ezer 548 liter párlatot foglaltak le, mivel annak eredetét nem tudták igazolni. Ahogyan az ott talált motorbenzinét, gázolajét, cigarettáét sem…

S tény az is: idén a jövedéki eljárások során 7 ízben 8 desztilláló berendezést foglaltak le, ami – mint közölték – „az előző évek lefoglalási adataihoz képest nem mutat számottevő eltérést”. A kérdésünkre – van-e az adóbevételekre a pálinkaszabadságnak valami hatása? – azt felelték: „a tapasztalatok szerint egyelőre nem gyakorol jelentős hatást”.

De ha nem lett több az állam adóbevétele, és ha nem lett kevesebb a visszaélés, akkor miért is jó nekünk ez az évi ötvenliternyi tömény liberalizmus? Talán közérzetjavító intézkedésnek. Hisz’ amíg adómentesen pálinkázunk, nem gondolunk arra, mibe kerül majd a gyerek egészségtelenül sós hamburgere, chipse, és a roppant ártalmas koffeinben dús energiaitalunk…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!