Százéves háború vár Szíriára

– Könyvében a harmincéves háborúhoz hasonlítja a szíriai és iraki konfliktust. Mi a közös egy 17. és egy 21. századi háborúban?

– 1618 és 1648 között a nagyhatalmak hegemonisztikus törekvéseiket bújtatták a katolikusprotestáns ellentét köntösébe, és a harcokat egy adott regionális csatatéren, a mai Németország területén vívták. Ugyanez zajlik most Szíriában és Irak egy részén, ahova a környező országok és a nyugati hatalmak küldik a pénzt, katonákat és fegyvereket. A harmincéves háború végére az addig létező közép-európai államok széthullottak, és megszülettek a modern nemzetállamok. A Közel- Keleten még csak az elején vagyunk ennek a folyamatnak.

– Miért?

– Ezek az országok soha nem voltak nemzetállamok, határaikat körzővel-vonalzóval rajzolták. Rengeteg etnikum, nyelv és kultúra él egymás mellett, és nem jött létre olyan nemzeti identitás, ami összetartaná őket. Az országok diktatórikus vezetői egyes társadalmi csoportokat teljesen kiszorítottak a hatalomból, akik az „arab tavasz” során felkeltek ellenük. Ha az államok széthullanak, vákuum keletkezik, így az Iszlám Állam (IS) és a hozzá hasonló szereplők töltik be az űrt. Szíriában és Irakban vallási tisztogatásokat hajtanak végre. Ezek eredményeképpen homogén entitások jöhetnek létre.

– Meddig tarthat az átalakulás?

– Van olyan szakértő, aki szerint 100 évig is elhúzódhat a háború. De szögezzük le, hogy az arab világ három régiójából csak az egyiket érinti. Észak-Afrika eltérő, hiszen Egyiptomban, Tunéziában vagy Marokkóban az iszlám előtt is voltak csírái a nemzeti identitásnak. Az Arab-félsziget legitim monarchiái is különböznek. Bár változáson esnek át, az államiságuk nincs veszélyben. A harmadik régióban terjeszkedő Iszlám Állam jelent igazi kihívást a nemzetközi közösség számára.

– Elképzelhető, hogy egy nap az IS valódi állammá váljon, amellyel a nemzetközi közösség többé-kevésbé együttműködik, vagy legalábbis megtűr?

– A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békeszerződések ismerték el a történelemben először a nemzetállamok létét és a vallások egyenlőségét. Lényegében innentől létezik a nemzetközi jog, amelyet az IS megkérdőjelez. Az 1990-es években Afganisztánban a tálibok Szaúd- Arábiával, az Egyesült Arab Emirátusokkal vagy Pakisztánnal nagyon is fenn akarták tartani a diplomáciai kapcsolatokat. Ezzel szemben az IS csak abban az értelemben nevezhető államnak, hogy bizonyos állami intézményeket működtet. Van például kormánya, igazságszolgáltatása és törvényhozása, adóhatósága és iskolarendszere. De másfelől nem tekinthető annak, mert nem akar más, már létező államokkal kapcsolatot létesíteni. Ideológiájuk szerint a hitetleneket is át kell téríteniük, hogy egy hatalmas iszlám államot hozzanak létre. De már csak azért sem lehetne velük kapcsolatba lépni, mert a nemzetközi jog gyakorlatilag összes szabályát megszegik.

– Angela Merkel kancellár a szíriaiaknak automatikus menekültstátust ígért. Valóban ekkora a különbség szíriai és iraki helyzet között?

– A szíriai helyzet valóban elkeserítő, már Damaszkusz belvárosában járnak az IS katonái. Minden szírt megértek, aki úgy dönt, elhagyja az országot. Iraknak viszont vannak olyan részei, amelyek többé-kevésbé biztonságosak, például a kurd területek vagy Bagdad környéke. Ezzel együtt sok iraki tépi el a papírjait, és a keletszírhez hasonló dialektusára alapozva szírnek vallja magát, hogy menekültstátust kapjon.

– Miért van ennyi afgán menekült? Több mint negyven éve háború sújtja az országot. Miért épp most indultak ilyen sokan útnak?

– 2001 után a stabilizációra irányuló nyugati törekvések megbuktak. Kívülről nem lehet államot építeni, csak belülről. A tálibok erősek maradtak, és mióta az amerikai és szövetséges katonák vonulnak ki az országból, még inkább nyeregben érzik magukat. Az afgán nagyvárosok lakossága alapvetően nyitott és világi, ezért nagyon tartanak attól, hogyha a tálibok visszatérnek, ismét betiltják a lányok iskoláztatását, a zenét, a nyilvános összejöveteleket. A pakisztáni titkosszolgálat támogatja a tálibokat, hogy erősítse a befolyását az országban, és minden más hatalmat ellehetetlenítsen. Amíg Pakisztán nem változtat a politikáján, addig nem javulhat a helyzet Afganisztánban sem.

– A környező országok, az USA vagy Oroszország felelőssé tehető az Iszlám Állam terjeszkedéséért?

– Akár van felelősségük, akár nincs, a kérdés inkább az, hogy mit kellene tenniük. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak beavatkozása nyomán nem jön létre működőképes és stabil állam, ezért a nagyhatalmaknak nem áll érdekükben, hogy beavatkozzanak. Most először alakíthatnának ki a regionális szereplők egy helyi biztonsági architektúrát, de nem látom, hogy Szaúd-Arábia, Törökország és Irán hajlandó és képes lenne arra, hogy összefogjon és rendezze a helyzetet. A Szaúd-Arábia és Irán közötti szakadék egyelőre áthidalhatatlan.

– Így bezárul a kör. Mit tehet akkor Európa? Fogadja a menekülteket?

– Az, hogy egyre több menekült érkezik, azt jelzi, hogy már nem látnak jövőt az országukban. Tudja, én éltem Szíriában. A barátaimnak a konfliktus elején még voltak tartalékaik, de az évek elteltek, és kezdenek kifogyni a pénzből. Korábban azt gondolták, csak várni kell, és majd jobb lesz. Idén nyáron oda jutottak, hogy már nem bíznak a változásban. Ha nem tudnak megélni, nincs az országukban jövőjük, miért maradnának? A most érkező menekültek többsége nem olyan, aki több évet lehúzott egy környező ország menekülttáborában, hanem egyenesen Szíriából jön. A határ menti táborokban élő emberek már évekkel ezelőtt kifogytak a pénzből, így nem tudják finanszírozni az utat Európába.

– A kötelező kvótákon alapuló európai menekültügyi rendszer megoldást jelenthet?

– Lényegében az összes menekült Németországba, Svédországba és Franciaországba akar menni. Hogyan vegyük rá őket, hogy Szlovákiában, Magyarországon vagy Lengyelországban maradjanak? Kényszerítsük őket? Angela Merkel nagyon jól teszi, hogy Németország befogadókészségét hangsúlyozza. De nem értem, hogy más országok miért ilyen passzívak. Mindig azt hittem, Európa egy értékközösség, ahol egy csónakban evezünk. Ehelyett néhányan azt mondják, hogy mivel Németország Európa vezetője, akkor fizessen is ő. Vissza kell térnie a szolidaritásnak a kontinensre.

– Igaz, hogy a frissen érkezett menekültek többsége magasan képzett, városlakó középosztálybeli?

– A középosztálybeliek 2012–13-ban voltak többségben. A mostani menekültek között minden társadalmi csoport megtalálható. A legtöbbjük mindenét pénzzé tette, hogy itt lehessen. Vannak közöttük magas iskolai végzettségűek, vannak újgazdagok, és vannak olyanok is, akik az Aszadrezsim kegyetlenségéről híres milíciájában, a Sabihában szolgáltak.

– Könnyen kaphat munkát egy szír menekült Németországban?

– Az arab világban szerzett tapasztalataim szerint a szíriaiak a legjobban képzettek. A német társadalom nyitottan fogadja a menekülteket, de nem tudni, hogyan integráljuk majd őket, és ennek hány milliárd euró pluszköltsége lesz. A gond az, hogy azonnal nem tudnak beilleszkedni a munkaerőpiacunkba. Egy mérnök, aki húsz évig dolgozott a szír államnak, nem kezdhet el rögtön egy német vállalatnál dolgozni, annyira más munkaetikához és a lehetőségekhez van szokva.

– Elvegyülhetnek a menekültek között az IS ügynökei?

– A török titkosszolgálat fedetett már fel alvó sejteket, így elképzelhető, hogy Európába is érkeznek ilyen céllal. Ehhez adódik a dzsihádot megjárt német állampolgárok okozta fenyegetés. A biztonságpolitikai szakértők szerint négyből egy harcos hazatérve hajlandó lenne öngyilkos merényletet elkövetni vagy segíteni egy ilyen terv végrehajtásában. De azt is figyelembe kell venni, hogy az IS-nek jelenleg szüksége van a katonáira, hogy a „birodalom” tovább terjeszkedhessen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!