Kevesebb sertés van ma az országban, mint a második világháborút követően. Tejelő marhából hasonló a helyzet. A baromfi is egyre kevesebb. De nem ez a mélypont: úgy tűnik, nincs olyan lehetősége a magyar agrárirányításnak és gazdálkodóknak, hogy a romló folyamatot megállítsák. Veszélyben a meglévő disznók fele, a tojótyúkok negyede.
A baromfi- és sertéstartás kétharmadát jelentő takarmányköltség egyik félévről a másikra markánsan változhat. Fél év alatt ez a szint 80 százalékra növekedett, és nincs vége a folyamatnak.
Ma egy csirkén 10, egy disznón 4-10 ezer, egy liter tejen 2-10 forintot bukik a gazdálkodó.
A takarmányozási költségek növekedése mellett az uniós állatvédelmi és egészségügyi, illetve a környezetvédelmi szabályok folyamatos szigorodása is negatívan hat az állattenyésztésre. A baromfi esetében ez a tojótyúktartóknál új, nagyobb, komfortosabb ketrecek cseréjét, a csirketartóknál a szalmonellamentesítést, sertéstartóknál pedig a trágyakezelő telepek felújítását, kialakítását jelenti.
Elemzők szerint a hazai 4 millió piacra termelő tyúkból 2012. január 1-jétől egymilliónak nem lesz új ketrece, ezért nem is hozható forgalomba a tojásuk. Magyarul: le fogják vágni őket. Az EU-ban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van és legalább 100 milliót fognak a jogszabálynak nem megfelelő ketrecben tartani. Ha a szabályozás hatályba lép, majdnem 30%-os étkezésitojás-hiány lesz. A szalmonellamentesítés esetében kicsit jobb a helyzet, de ott is egy sor telep lesz kénytelen leállni. A sertéseknél még nagyobb a gond: a telepeknek a fele sem fogja tudni befejezni a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő beruházásokat az év végéig. Így januártól a meglévő 3 millióból 1-1,5 millió disznónak nem lesz helye. Akár ennyivel csökkenhet az állomány. 20 éve 9-10 millió sertés röfögött az ólakban, s adtak munkát a húsiparban dolgozóknak. Holott évek óta hangoztatja az agrárkormányzat – a mostani is, elődje is –, hogy mindent elkövet a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása érdekében. Az utóbbi napokban fórumok során hangzik el, hogy az ország mezőgazdasága nem 10 millió, hanem akár 17-18 millió ember számára képes élelmiszert termelni. Papíron – mivel most nettó importőrök vagyunk kristálycukorból, tej- és tejtermékből, sertéshúsból. A zöldségek és gyümölcsök piacán számottevő a külföldi termék. Ez jellemzi a tojásfogyasztást is, valamint az olcsó dél-amerikai és lengyel csirke árasztja el a honi piacot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
