A pénz, nem pedig a betegek igényei alakítják a kórházi ellátást. Ezt mutatja az a friss elemzés, ami az elmúlt négy év egészségügyi változásait követte nyomon. Világosan kiderül: szűkült a kórházi ellátások száma.
Vajon miért láttak el kevesebb cukorbeteget a kórházak, miközben az érintettek száma folyamatosan nő? Vagy depresszióst, holott mind többen küzdenek ezzel a problémával? A kórházak krónikus finanszírozási gondjai mellett újra és újra elhangzik, hogy a jelenlegi ellátás nem fenntartható, szűkíteni kell a kereteket, amire eddig, legalábbis hivatalosan, egyetlen politikai vezetés sem vállalkozott. Tagadja ennek szükségességét a mostani is, pedig a folyamat a gyakorlatban már meg is kezdődött, legalábbis erre utal a kórházi ellátások számának csökkenése a 2009–2012 közötti időszakban – állapítja meg a Px Consulting egészségügyi tanácsadó cég elemzése. „A számokból az látszik, hogy a kórházaknál leginkább a pénz diktál. Vagyis minden lehetőség szerint olyan beavatkozásokat végeznek, amelyek jól finanszírozottak, a veszteségeseket pedig inkább elhagyják. Nőtt a szürke hályog-, vagy a csípőprotézis-műtétek száma, amire persze talán lehetne magyarázatot találni. Arra viszont már nehezen, hogy miközben kevesebb a születések száma, jelentősen több a «problémás csecsemők» száma, vagyis az ezen a „címen” elszámolt esetek mennyisége. Harmadával esett vissza a cukorbetegek, illetve a depresszióval kórházban kezeltek száma, miközben aligha csökkent valójában a betegségek előfordulása” – kezdi Poller Imre doktor, az elemzés egyik készítője. Szerinte szakmai okokkal megmagyarázhatatlan az asztmások, a tüdőgyógyászatban ellátottak, vagy a tüdődaganatos kezelt betegek számának visszaesése is. Húsz százalékkal kevesebb tüdőrákos beteget láttak el 2012-ben, mint 2009-ben, miközben a betegség előfordulása inkább nőtt, mintsem csökkent volna. Ugyanilyen megmagyarázhatatlan, vajon miért esett vissza a belgyógyászaton kezeltek száma? Négy év alatt például 25 százalékkal nőtt a 14 éves kor alatti gyermekek ellátása. Papíron legalábbis. Azt azonban a nyilvános OEP-adatokból nem lehet megállapítani, hogy ez a hazai gyermekek egészségi állapotának romlásából, avagy abból fakad, hogy a kórházak „fantom” ellátásokat kódolnak a gazdasági kényszer miatt.
„Egyértelmű, hogy a kép nem a valós igényeket tükrözi” – teszi még hozzá a szakember, aki éppen emiatt aggódik az egészségügyben tervezett változások miatt. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy a klasszikus egészségügyből kiszoruló betegek majd alternatív utakat keresnek és találnak, főleg, hogyha az „európai” szolgáltatások tovább korlátozódnak, a kínai gyógyítás pedig mind nagyobb teret kap, ahogy azt a végszavazás előtt álló fideszes törvényjavaslat is szolgálná. „Nyilvánvalóan olcsóbb megoldás, meg is van a helye a gyógyításban, mégis komoly veszélyeket jelenthet, ha diagnózis nélkül kerülnek a kallódó betegek az alternatív gyógyítókhoz, csak mert máshol nem kapnak megfelelő ellátást” – figyelmeztet Poller doktor.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
