Hivatalosan is megkezdődtek a koalíciós tárgyalások Berlinben, ám a megállapodás nem ígérkezik egyszerűnek. Egyelőre csak az látszik bizonyosnak, hogy az új kormány megalakulásáig Németország nem küld újabb tankokat a török hadseregnek.
Befagyasztja a török hadseregnek szánt fegyverszállítmányokat Németország – erről döntött az ügyvezető kormány a Der Spiegel hírmagazin értesülése szerint. Előzőleg hatalmas felzúdulást keltett a szövetségi köztársaságban, hogy a törökök német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat vetettek be a kurdok elleni északszíriai offenzívájukban. Sigmar Gabriel külügyminiszter a hetilap online kiadásának úgy nyilatkozott, hogy a kormányt nagyon aggasztja a katonai konfliktus, ezért nem küld fegyvereket a válságövezetbe.
Ankara tavaly tavasszal kérte, hogy a Rheinmetall cég korszerűsítse német gyártmányú tankjait. Berlin hajlott is a megállapodásra – egyes hírek szerint ezzel próbálta ösztökélni Erdoğan elnököt, hogy bocsássák szabadon a die Welt című lap tudósítóját, a török származású német állampolgár Deniz Yücelt, akit már hónapok óta tartanak fogságban vádemelés nélkül Törökországban. (Hivatalosan mindvégig tagadták a két ügy közötti összefüggést.) Ám a szíriai kurd YPG milícia elleni, Olajág fedőnevű hadművelet miatt mindez lekerült a napirendről. (Háttér a január 27-én megjelent Vasárnapi Hírek 15. oldalán).
A további fegyverszállításról – vagy nem szállításról – majd csak az új német kormány dönt, ha végre megalakul. Az pedig nem holnap lesz. A konzervatív uniópártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD pénteken kezdték meg a hivatalos koalíciós tárgyalásokat. A második világháború utáni német politikában példátlanul hosszú kormányalakítási folyamat a tavaly szeptemberi választások óta húzódik. Először a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek kísérleteztek a „Jamaica- koalícióval”, de zsákutcába jutottak. Az SPD a választások éjszakáján bejelentette, hogy ellenzékbe vonul, de az új helyzetben a pártvezetés meggondolta magát. Ugyanakkor a leendő megállapodást a párttagságnak is jóvá kell hagynia, ami súlyos bizonytalansági tényező. A szocdemek népszerűsége mélyponton van, az ARD köztévé felmérése szerint csupán 19 százalék – alig 7 százalékponttal nagyobb, mint a szélsőjobboldali Alternatívát Németországnak (AfD) párté.
Az előzetes egyezség értelmében Berlin – a bajor CSU követelésére – felső határt szab a befogadható menekültek számának: évente legfeljebb 220 ezer migráns telepedhet le az országban. Ha végül sikerül leküzdeni minden akadályt, és a Bundestag bizalmat szavaz az új kabinetnek, akkor Angela Merkel kancellár negyedik kormánya legkorábban húsvét körül alakulhat meg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
