Akár a BKV államosításával is zárulhat a Tarlós István és a kormány között kirobbant háború. A főpolgármester pluszpénzt kért, mivel a közlekedési vállalat nem tudta finanszírozni agglomerációs járatait. A Fidesz pedig adott, csak éppen az erről szóló törvénymódosítás nem nyúl új forrásokhoz, hanem a Budapesten keletkező bevételeket osztja újra.
Eddig a mintegy 200 milliárdos iparűzési adó 49 százaléka illette a kerületeket, 51 százalék a fővárosé volt. A következő két évben 1,5-1,5 százalékkal nő Tarlósék részesedése, azaz 2017-ben már mintegy 6 milliárddal vesznek el többet a kerületektől és adják oda a fővárosnak. Ezt kötelező a BKV-ra fordítania. És ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés állami támogatása a jelenlegi 24 milliárdról 2016-ban 18 milliárdra, 2017-ben 15 milliárdra, 2018-ra pedig 12 milliárdra csökken. Azaz a végén a főváros pont 6 milliárd forinttal gazdálkodik kevesebből. (Nem véletlen, hogy Tarlós az agglomerációs közlekedést, amely évi 18 milliárdba kerül, rögvest átadja az államnak.) Mindezt úgy, hogy jelenleg is uszkve 15 milliárdos lyuk tátong a büdzséjén. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy működési hitelt nem vehet fel, illetve nem fogadhat el hiánnyal terhelt költségvetést.
És mivel a hatalmas adóssággal küzdő BKV-t immár kötelezően kell finanszíroznia, eljöhet az a pillanat, amikor a fővárosnak meg kell mondania: mire nem telik. Például közvilágítására, a közterek takarítására és így tovább. Csakhogy ezek is kötelező közszolgáltatások. Azaz előállhat olyan helyzet, hogy csődöt kell jelentenie, ha a kormányzat nem segít. A kabinet vélhetően fog, ám az kérdés, milyen áron. Horváth Csaba szerint csak tippelni lehet, ám az MSZP frakcióvezetője szerint az utóbbi év folyamatai támpontot jelenthetnek.
Egyrészt egy 2009-es megállapodás alapján a kormány évi 80 milliárd forinttal támogatta a fővárost, 2012 után azonban felére csonkolta az összeget. Másrészt, míg 2009-ben még 550 milliárd forint volt Budapest büdzséje, mára ez a szám mintegy 325 milliárdra sorvadt – miközben az állam csak mintegy 120 milliárd forintnyi feladatot vállalt át. Azaz a kormány mintha tudatosan szorítaná egyre rosszabb pozícióba Budapestet. Így megeshet, hogy a kormány a segítségért cserébe közműcégeket kér, vagy épp a BKV-t, amit a következő években 100 milliárd forintos nagyságú uniós forrásból fejlesztenek. Mindenesetre Tarlós hétfőn tárgyal Orbánnal a BKV finanszírozásáról. Keddre pedig rendkívüli közgyűlést hívtak össze.
„Az önkormányzatok jogai rettentően megtépázottak” – kommentálta az esetet Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Hiszen az iparűzési adó az önkormányzatok saját bevételét képezik, így elvileg a települések döntik el, mire használják. Ám az állam évek óta egyre több feladattal terheli az önkormányzatokat. „Ugyanakkor az önkormányzati érdekszövetségekkel a kormány sajnos nem egyeztet érdemben, így volt ez a megváltozott forrásmegosztás esetében is, sőt erről tájékoztatást sem kaptak az érintettek” – teszi hozzá Gémesi György. Pedig az iparűzési adó 60-70 százalékát az önkormányzatok már így is kénytelenek állami és működési feladatokra költeni, például a nem rászorultsági alapon biztosított óvodai étkeztetésre. Az szja nem ragad a településeknél, a sarcokból csupán a gépjárműadó 40 százaléka marad helyben, a 60 százalékát szintén az állam „teszi zsebre”.
5500 milliárd
forint adó- és járulékbevételt
termel Budapest egy évben
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!