Naivitás volna azt gondolni, hogy korrupció és korrupt politikusok csak nálunk léteznek. Európa mostanság botrányoktól hangos, mondjuk, ez nálunk sincs másként. De micsoda különbség…
Spanyolországban például nagy vihart kavart az egészségügyi miniszter ügye. Ana Matot más politikusokkal együtt azzal gyanúsítják, hogy éveken át húzott hasznot kenőpénzekből. A nyomozás dokumentumaiban családi üdüléseken igénybe vett hotelszobák, autókölcsönzések, repülőjegyek, luxuscikkek szerepelnek.
A fényűzés bizony feltűnik ott, ahol állami szervek küzdenek a korrupció ellen, tiszta szerencse, hogy nálunk Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter maga mondta, hogy ő bizony nem szereti a luxust. Hogy Jose Socrates volt portugál miniszterelnök szereti-e vagy sem, nem tudni, mindenesetre elég feltűnő módon élt bukása után egy méregdrága párizsi lakásban. Éppen a francia fővárosba tartott Lisszabonból, amikor őrizetbe vették a nyomozók. Néhány éjszakát vizsgálati fogságban volt kénytelen tölteni a volt miniszterelnök, de még az is lehet, hosszabb benttartózkodásra is kénytelen lesz felkészülni.
A korrupciós ügyek nem csak a hanyatló Nyugaton tematizálják a közbeszédet. Lengyelországban a korábbi közlekedési miniszter a vagyonbevallásában elmulasztott feltüntetni egy luxusórát. Na nem egy muzális arany Rolexet, hanem egy Ulysse Nardin márkájút, igaz, az is megér 20 ezer zlotyt, vagyis körülbelül 1,4 millió forintot. Slawomir Nowakot bíróság elé állították az órája miatt, és pénzbírság megfizetésére kötelezték. Tudniillik Lengyelországban van egy olyan törvény, amelynek értelmében a parlamenti képviselőknek és a minisztereknek nyilatkozniuk kell a birtokukban álló, 10 ezer zlotyt (730 ezer forint) meghaladó vagyontárgyakról. A nyilatkozat közokiratnak minősül, vagyis ha valótlant állítanak benne, felelősségre vonják őket.
Tavaly nyáron a korrupcióellenes rendőrség razziázott a cseh kormány hivatalában, a védelmi minisztériumban, a prágai városi hivatalban és néhány vállalat, illetve vállalkozó székhelyén. Nyolc embert őrizetbe vettek, köztük Jana Nagyovát, a miniszterelnök kabinetfőnökét. A vádak között a katonai hírszerzéssel való visszaélés, többek esetében pedig kenőpénzek elfogadása volt. Nagyováról például kiderült, megfigyeltette Petr Necas miniszterelnök feleségét és a miniszterelnöki hivatal két alkalmazottját. (Nagyovának egyébként – mint kiderült – viszonya volt Necasszal, a miniszterelnök feleségének megfigyeltetésével pedig a válást gyorsították volna fel.)
Mielőtt egy kézlegyintéssel intéznénk el a fentebbi eseteket (mondván: máshol se jobb a helyzet, mint minálunk), néhány apró részletet mindenképpen érdemes kibontanunk. A spanyol miniszter – bár tagadta, hogy köze volna a korrupciós ügyekhez – lemondott, hogy ne ártson saját kormányának. Nowak exminiszter – ugyanebből az okból kifolyólag – lemondott a parlamenti mandátumáról, Necas kormányfő lemondott, Nagyova asszony pedig azóta is börtönben ül.
Bár idehaza eljárásokról, perekről, nopláne lemondásokról nem tudunk, a hazai korrupcióról kontúros képet fest a Transparency International (TI) nevű korrupcióellenes szervezet szokásos évi listája. Bár tavalyhoz képest „csak” egy hellyel vagyunk korruptabbak (47. a 157 országból), a régión belül szépen csúszunk lefelé. Tavaly csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzött meg, idén már Lettország is lehagyott bennünket. És nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesítettünk. Magyarország a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt. Tény, hogy vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő országok is, mint például Szudán és Dél- Szudán, Afganisztán, Észak-Korea, valamint Szomália. A legkorruptabb öt állam. „Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról” – jegyzi meg a TI szokásos éves jelentésében.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!