Hatékonyan működik a magyar doppingellenőrzés és a módosított magyar szabályozás tökéletesen megfelel a WADA előírásainak – jelentette ki Tiszeker Ágnes hazai „vizsgálóbiztos”, a Magyar Antidopping Csoport vezetője a Vasárnapi Híreknek. Czene Attila államtitkár pedig azt mondta, hogy a doppingszerek terjesztőit akár börtön is fenyegetheti a jövőben.
Annak idején – a nyolcvanas évek végét írtuk – a keletnémet úszólányok még megúszták. Vagy azért, mert a mélyen titkolt állami doppingprogram révén előbbre jártak a doppingellenőröknél, vagy mert éppenséggel ugyanabban a laborban ellenőrizték a mintáikat, ahol az illegális szereket megkapták, tehát rajta sem veszíthettek a „félrelépéseiken”. A nagy lebukók egyike volt aztán a szintén a nyolcvanas esztendők csodasprintere, a kanadai Ben Johnson, akinek sokak szerint az addig egyeduralkodónak számító vágtakirályt, Carl Lewist féltő amerikai konkurencia okozta a vesztét. De hihetőbb verzió, hogy az amúgy jól – értsd: időben – kiürülő doppingszerekre Johnson még „rászedett”, ezért produkált aztán a 88-as szöuli olimpián elvégzett vizsgálaton pozitív mintát, ami eltiltásához, végső soron bukásához, karrierje szomorú végéhez vezetett: az ötkarikás aranyérmétől és 9,79-es világcsúcsától is megfosztották a vágtázót. De utolérte 2008-ban a végzet, pontosabban a doppingcsalóknak amúgy vélhetően még mindig csupán töredékét érintő tettenérés az Egyesült Államok szuperatlétanőjét, a sokszoros ötkarikás első, utóbb azonban medáljai zömét visszaadni kényszerült Marion Jonest is, aki már bíróság előtt volt kénytelen felelni hamis tanúzásért, csekkhamisításért és tiltott szerekkel való visszaélésért. Súlyos árat fizetett: fél évre bebörtönözték. Jones esete már arra példa, hogy napjainkban még a sportnagyhatalmak amúgy kivételezetten védett, s a legritkább esetben pozitív teszt révén rajta csíphető csúcssztárjai sem nyúlhatnak meg nem engedett szerekhez büntetlenül. Világméretűvé terebélyesedett, pénzügyileg is megerősödött a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, amelyhez másfél száznál is több ország csatlakozott, s a működtetés sok millió dolláros költségeit fele-fele részben állják a tagállamok, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A közelmúltban a WADA vezető képviselői, területi igazgatója és főjogásza Budapesten tárgyaltak a magyar sport irányítóival, hivatalosan a „magyar szabályozás felülvizsgálatáról, a nemzeti doppingellenes programról és az intézményrendszer ezekkel összhangot biztosító módosításáról”. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Tiszeker Ágnes, a hazai „vizsgálóbiztos”, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője elmondta a Vasárnapi Híreknek, hogy a WADA-vizit felért egy rehabilitációval, hiszen ne feledjük: rendesen kiültettek minket a szégyenpadra a 2004-es, athéni olimpián produkált sajátos „doppingvilágcsúcsunkkal”, jelesül azzal, hogy öt sportolónk is, két első helyen végzett dobóatlétánk és három súlyemelőnk doppingvétséget követett el. „A látogatás annak elismerése is, hogy jól működő, hatékony doppingellenőrzés van nálunk” – mondta Tiszeker Ágnes. Az egyeztetés nyomán a magyar szabályozás tökéletesen megfelel a hatályos doppingellenes világkódex előírásainak – nyilatkozta a MACS vezetője. Az új, átformált magyar szabályozás nem szigorúbb a korábbinál, de a módosítások nyomán a nemzeti doppingellenes szervezetnek picit nagyobb lesz a szerepe – szögezte le Tiszeker doktornő. – Az alap azonban változatlan: továbbra is mintát kell adnia a versenyzőnek, és aki pozitív mintát szolgáltat, az ellen ugyanúgy fegyelmi eljárás indul, mint eddig, s büntetést kap.” Akad viszont új eleme a készülő másik, de már a büntetőjog felől közelítő kormányrendeletnek. Czene Attila sportállamtitkár azt mondta, hogy nem kizárólag a versenyzők doppingjáról kell beszélni, hanem a súlyának megfelelően azokról is, akik a doppingot eljuttatják a sportolókhoz. „Akik ilyen szereket forgalmaznak, azokat az új rendelet értelmében ezentúl a Btk. szerint fogják büntetni. Ez kétségtelenül szigorodást jelent.” Akár börtön is várhat a delikvensekre.
Már és még nincs budapesti doppinglabor A világban jelenleg 34 WADA doppinglabor büszkélkedhet az akkreditált jelzővel, s hivatalosan nincs ugyan rangsor közöttük, azért a hírnév alapján mégiscsak létezik valamiféle sorrend, amennyiben a bennfentesek a legjobbak között a kölni, a bécsi, a lausanne-i és a montreali laboratóriumot jegyzik. Magyar dopping(ellenőrző) laboratórium hosszú időn át működött a Sportkórház területén, de a NOB-akkreditációig nem jutott el, hol a pénzszűke, hol az állami akarat hiánya, hol mindkettő miatt. Ez nem csupán pénzkérdés, hanem például sportdiplomáciai is, továbbá azokon a szakmai-baráti-üzleti kapcsolatokon, ügyes és hatékony lobbizáson is múlik, amelyek biztosítják, hogy folyamatosan kellő számú – értsd: nyereséget hozó – doppingminta érkezzék. A budapesti labort 2008-ban privatizálták, vagyis akkor megvásárolta egy magáncég, de ott jelenleg nem folyik doppingtesztek elemzése. A hazai versenyeken a sportolóktól levett mintákat a Bécs melletti seibersdorfi laborba szállítják. Úgy hírlik, a honi új sportvezetés, gondolkodik az akkreditációs folyamat elindításáról.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
