A brit bukmékerek is alaposan elszámították magukat a 2018-as labdarúgó-vb győztesének kilétét illetően, de úgy is fogalmazhatunk: bedőltek a hazai propagandának, amely a fogadási hajrában az angol pályázat biztos sikerét ígérte. Ehelyett a nemzetközi szövetség, a FIFA vezérkara a csütörtöki, zürichi színhelykijelölő eseményen Oroszországnak szavazott bizalmat, amely felettébb biztosan nyert, miközben Anglia már az első voksolási körben elbukott, a végrehajtó bizottság tagjaitól két szavazatot kapott.

  -
  -
  -
- – Kép 1/3

 

Az angol labdarúgó-szövetség elnöke a döntés nyomán lemondott. (Mellesleg az orosz delegációban ott volt Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa, aki finanszírozta a győztes pályázatot.)

Most persze a szigetországban, meg nyilvánvalóan másutt is, folyik a találgatás, a magyarázatkeresés, na meg a gyanúsítgatás – még az is lehet, nem ok nélkül –, hogy kit-kiket fizethettek le a vb-tagok közül azért, hogy a 2018-as befutó – a spanyol–portugál közös pályázatot is legyűrve – Oroszország, a 2022-es világbajnokság gazdája pedig – az Egyesült Államokat megelőzve – Katar, a dúsgazdag arab olajsejkség lett.

Savanyú a szőlő, mondhatnánk, de a helyzet azért nem ilyen egyszerű, tudniillik a hétközi döntés előtt nem sokkal bukott meg két FIFA-vb-tag is, majd három újabb magas rangú futballdiplomatára vetült rá a korruptság gyanúja, ám a világszövetség legfőbb vezetői, élükön Sepp Blatter elnökkel, beérték annyival, hogy pénzbüntetéssel és a labdarúgás ügyeitől való átmeneti eltiltással sújtsák csupán a duót. (A tahiti Reynald Temariiról és a nigériai Amos Adamuról a londoni Sunday Times által megrendezett „lebuktató akció” során bebizonyosodott, hogy pénzért cserében a vb-helyszínek kiválasztásakor az adott országra – az Egyesült Államokra – szavazott volna.) Ugyanakkor a nemzetközi szövetség vezetése a három újabb kollégát már békén hagyta, magyarázat gyanánt leszögezve: régi eset előráncigálásáról van szó, nem indít semmilyen vizsgálatot.

A vádaskodásban élen járó angolok pályázata pedig hogy, hogy nem, már az első szavazási körben elégtelent kapott. Kézenfekvőnek tetszik a következtetés: a szigetországi „megtisztítási” igyekezetet büntette a FIFA azzal, hogy gyorsan kigolyózta a „bajkeverőket”… Dúlt-fúlt is a brit média a FIFA-döntést követően: „A világbajnokság maga egy korrupt dolog, ezért kapják olyan országok a rendezés jogát, ahol virágzik a korrupció” – írta például a Daily Mail. Nem óvatoskodott a The Daily Mirror sem, amikor így fogalmazott: „Az FA (az angol labdarúgó-szövetség) kiárusította Angliát a világnak, a milliárdos orosz oligarcháké és a katari olajsejkeké a győzelem”. A Sun egészen odáig ment, hogy egyértelmű csalást sugalljon olvasóinak: „Színjáték volt az egész, az oroszok már 24 órával az eredményhirdetés előtt tudták, hogy nyertek”.

A voksolásban nem érintett országok sajtója ironikusan reflektált. Az olasz La Repubblica: „Katar szerelte Obamát, az elnök pedig azon is mérgelődhet, hogy 2018-ban az egész futballvilág Orosz­országra figyel majd”. A francia Liberation a „keményvonalasok” irányzatát képviselve tette fel a költőinek szánt kérdést: „Hogy tudna egy ilyen kicsi, sportmúlttal egyáltalán nem rendelkező ország, mint Katar, otthont adni egy ilyen fontos eseménynek?” A Német Bild pedig szabályos támadásba ment át, amikor leszögezte: „A FIFA eladta a világbajnokságot a sejkeknek – ez katasztrófa. Mindig is egyértelmű volt, hogy a pénz az úr Zürichben”.

A 2018-as vb-ről határozó második, döntőnek bizonyult körben az oroszok 13 voksával szemben 7 szavazatot kapott spanyol–portugál pályázatot elsiratva, a madridi Marca is keményen fogalmazott: „Az oroszok pénze porrá zúzta az ibériai álmokat. A FIFA döntésének kizárólag gazdasági okai vannak”. Hasonló szellemben reagált az El Mundo is, amikor ezt írta: „Katar és Oroszország, kőolaj és földgáz. Olyan futballnemzetek szenvedtek vereséget, mint Portugália, Spanyolország, Hollandia, Belgium vagy éppen Anglia. Egy ászuk volt a győzteseknek: a pénz”.

A nyertesek persze ügyet sem vetnek a vesztesek érzelmi megnyilvánulásaira, elfoglalják magukat azzal, hogy örüljenek a valóban hatalmas sportdiplomáciai sikerüknek. Ennek az egyik hivatalos magyarázata a FIFA részéről így hangzik: korábban sem Kelet-Európa, sem a Közel-Kelet nem adhatott otthont labdarúgó-világbajnokságnak, míg a mostani kandidálók közül Anglia, Spanyolország, az Egyesült Államok, Japán és a Koreai Köztársaság (utóbbi kettő közösen) már igen. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök természetesen a FIFA urainak bölcsességét méltatta, amikor a hivatalos bejelentés hírére csütörtökön azonnal Zürichbe repült, hogy a helyszínen mondjon köszönetet az országa mellé álló testületnek. „Késedelmeskedése” sajátos érdekessége volt a vb-procedúrának, hiszen eredendően az ő személyes jelenlétét harangozták be, ami az oroszok szempontjából jót ígért. Általános vélekedés szerint Putyin jelenléte eredményezte annak idején azt, hogy Szocsi megkapta a NOB-tól a 2014-es téli olimpiát. Most újságírók előtt kijelentette: hálás a FIFA-vb tagjainak, hogy Oroszországra bízták a nyolc év múlva esedékes torna megrendezését, és úgy fogalmazott, hogy „a döntés minden bizonnyal megfelel annak a filozófiának, amelyet a szövetség a labdarúgás világméretű fejlesztésével kapcsolatban követ”. Közölte egyszersmind, hogy a vb mögött természetesen állami garancia áll, s hogy 10 milliárd dollárért fejlesztik a szükséges infrastruktúrát, 13 új stadiont építenek, hármat rekonstruálnak. Vízummentes­séget ígért a külföldi vendégeknek, nézőknek, továbbá azt is, hogy azok, akiknek vb-mérkőzésre szóló belépőjük van, ingyenesen utazhatnak vasúton, buszjáratokon egyaránt. A nemzetközi sajtótájékoztatón egy angol újságíró felvetette Putyinnak: minden 2018-as jelentkező képviseletében ott volt az ország miniszterelnöke is Zürichben, egyedül a győztes Oroszországé nem, legalábbis addig, amíg a döntés meg nem születetett. „Ez azt jelenti, hogy ön a világ legokosabb kormányfője?” – kérdezte. Putyin sajátosan helyeslő válasza nem késett: „Nagyon köszönöm önnek, igazán jólesik ilyet hallani.”

Éppenséggel Katar, a másik győztes sem fukarkodott az ígéretekkel. Mohamed sejk, a pályázati bizottság vezetője egyértelművé tette: ha kell, 20 milliárd dollárnál is többet fordítanak vb-beruházásokra, légkondicionált stadionokra és infrastruktúrára. Egyúttal üzent is a FIFA-nak: „Büszkék lesznek majd ránk, a Közel-Keletre, ezt megígérhetem”.

 Az eddigi – és a leendő labdarúgó-vb-k helyszínei:

1930 URUGUAY
1934 OLASZORSZÁG
1938 FRANCIAORSZÁG
1950 BRAZÍLIA
1954 SVÁJC
1958 SVÉDORSZÁG
1962 CHILE
1966 ANGLIA
1970 MEXIKÓ
1974 NÉMETORSZÁG
1978 ARGENTÍNA
1982 PANYOLORSZÁG
1986 MEXIKÓ
1990 OLASZORSZÁG
1994 EGYESÜLT ÁLLAMOK
1998 FRANCIAORSZÁG
2002 JAPÁN ÉS KOREAI KÖZT.
2006 NÉMETORSZÁG
2010 DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
2014 BRAZÍLIA
2018 OROSZORSZÁG
2022 KATAR

 Városok és stadionok

2018: az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon 13 város – Kalinyingrád, Kazany, Krasznodar, Moszkva (4 stadion), Nyizsnij Novgorod, Rosztov, Szentpétervár, Szamara, Szaranszk, Szocsi, Volgográd, Jaroszlavl, Jekatyerinburg –16 stadionja lehet helyszíne az összecsapásoknak

• összköltség: 2,89 milliárd euró

• teljes kihasználtság esetén 3,141 millió jegy

• a 16 stadionból 13 lesz új építésű, három pedig felújított

• Moszkvában 80-ról 90 ezresre bővítik a Luzsnyiki Stadiont, Szentpétervárott 62 ezres aréna várja majd a szurkolókat

2022: a katari labdarúgó-világbajnokságon 7 város – Doha, Ar-Rajján, Ad-Daajen, Umm Szlál, Al-Húr, Al-Vakra és As-Samál –
12 stadionja lehet helyszíne az összecsapásoknak.

• összköltség: 2,27 milliárd euró

• a 12-ből 9 stadiont még fel kell építeni

• teljes kihasználtság esetén 2,869 millió jegy fogy el

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!